Hozzáférési jog
Az érintett jogosult rá, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e. Ha igen, jogosult továbbá arra, hogy a személyes adatokhoz és az adatkezelésről szóló információkhoz hozzáférést kapjon [1].
Az adatkezelésről szóló információ megegyezik a máshol már tárgyalt adatkezelési tájékoztatóval, ezt már remélhetőleg elkészítettük, ha az érintett nem találta meg, akkor mutassuk meg neki vagy küldjünk egy másolatot.
Ezen felül hozzáférést kell adnunk az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatához. Tehát elküldjük neki azokat a dokumentumokat, információkat, amit vele kapcsolatban tárolunk, használunk. Ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, akkor ezt könnyen olvasható, elektronikus formában bocsátjuk rendelkezésre, például e-mailben vagy PDF dokumentumban. Ha az adtok érzékenysége indokolja, akkor ezeket titkosítjuk vagy más védelemmel látjuk el.
Természetesen az adatok összegyűjtése, különösen ha a nyilvántartó rendszerünk ezt külön nem támogatja, időigényes lehet. A rendelet azt írja elő, hogy az első példányát az igényelt adatoknak ingyenesen kell biztosítani. Ha az igénylés ismétlődő, túlzó vagy indokolatlan, akkor díjat is számíthatunk fel. A díj mértéke józan összeg kell hogy legyen, az erőfeszítéssel arányos mértéke lehet csak!
Megtagadhatjuk az adatok kiadását, ha az aránytalan erőfeszítést igényel tőlünk. Például egy hatalmas papír irattárból 20 évre visszamenőleg kell kikutatni, hogy az érintett mely iratokon szerepel. A rendelet ilyen esetben engedélyezi a megtagadást, de érdemes ezzel kapcsolatban azért óvatosnak lennünk. Az ilyen ügyek gyakran kerülnek a hatóságok elé, akik kritikus szemmel vizsgálják az adatigénylés elutasítását.
Az érintettek esetenkénti túlkapása kapcsán érdemes megjegyeznünk, hogy a GDPR alapvetően a rendszerezett adatokról rendelkezik. Rendszerezett adat egy számítógépes nyilvántartás vagy egy manuális kartotékozó rendszer. De nem rendszerezett például, ha a tombolánál mindenki bedobta a nevét a sorsoló urnába, így ezzel kapcsolatba utólag ilyen jogok nem lesznek érvényesíthetőek.
Amikor egy jogos kérelmezőnek adatokat adunk át, akkor lehet, hogy egyéb magánszemélyek adatai is bevonódnak ebbe. Például, ha egy kamerafelvételt másolunk le, azon lehetnek mások is. Ez önmagában nem kizáró körülmény, ha a többi személy alapvető jogai nem sérülnek számottevő mértékben. Amennyiben lehetséges, törekednünk kell rá, hogy ne adjunk át több adatot mint szükséges, egy kamerafelvétel esetén például a többi szereplő arcát el tudjuk homályosítani.
Végül figyeljünk rá, hogy a személyes adatokat annak adjuk ki, aki valóban az adat tulajdonosa. Az azonosítási kötelességről bővebben az erre vonatkozó fejezetben olvashat.