Képmás készítése és közzététele
A személyes képmáshoz fűződő jogok nem a GDPR-ral kezdődtek és olyan összetett kérdés, amelynek minden aspektusát itt nem tudjuk tárgyalni. A legfontosabb tudnivalókat a témáról viszont összefoglaljuk.
Biometrikus adat-e?
A GDPR különösen nem rendelkezik a fényképek készítéséről és használatáról, így azok ugyanolyan általánosan védendő személyes adatnak minősülnek, mint más adataink. Ez egészen addig igaz, amíg a fényképek nem kerülnek olyan képfeldolgozó rendszerekbe, amelyek a képen szereplőket felismerik, róluk információkat gyűjtenek [1]. Ez utóbbi esetben a fénykép biometrikus adattá válik, amely kapcsán megszaporodnak a vizsgálandó kérdések. A képfeldolgozó rendszerek speciális kérdéskör, az útmutatóban nem foglalkozunk ezzel mélyrehatóan.
Az egyén önrendelkezése
Szögezzük le a legelején. A fotó, videofelvétel során létrejövő adat felett, a rajta szereplő személyeknek önrendelkezési joga van, mint minden más hozzá köthető személyes adattal kapcsolatban.
Ez azt jelenti, hogy mind a felvétel elkészítéséhez, mind a felhasználásához az érintett tevőleges hozzájárulására van szükségünk. Ezen ökölszabály természetesen sok esetben nem életszerű és eltérhetünk tőle. A speciális esetek közül néhányat az alábbi fejezetekből sorra veszünk.
Biztonsági kamera
A vagyonvédelmi kamera rendszerek esetén nem fogunk hozzájárulást gyűjteni a területünkre belépőktől, ez jellemzően nem megvalósítható. Ehelyett a vállalkozás a jogos érdekeire hivatkozva készít el ezeket a felvételeket.
Az önrendelkezést ezzel kapcsolatban a megfelelő tájékoztatás nyújtja. Az ajtóra kihelyezett piktogram és az adatkezelést leíró tájékoztató a megfelelő eszköz erre. Erről bővebben a kamerarendszereknél írtunk.
Közszereplés
Közszereplés nem a szó által sugalmazott közszereplőkre vonatkozik jelen esetben, hanem olyan önként vállalt, nyilvánosság előtti tevékenységekre, amelyek a kisebb-nagyobb közösségek életében meghatározó eseményeken teszünk. Például, amatőr előadóként, egy jótékonysági bálon a színpadra állunk és éneklünk.
Az ilyen közszereplésekről készült felvételek nyilvánosságra kerülése nem sérti a személyiségi jogainkat, hisz a szereplés önként vállalt, annak esetleges következményeivel egyetemben. (Amíg a közlési kontextus nem érint minket különösen hátrányossan.)
Tömegfelvétel vagy egyedi ábrázolás
Az adatvédelmi hatóság ugyancsak vizsgálja, hogy az érintett tömegfelvételen látható-e vagy egyedi ábrázolás tárgya. A tömegfelvételek szerényebb védelmet élveznek és jellemzően a hatósági álláspont szerint kevésbé tárgya az önrendelkezésünknek.
Hogy hány embertől számít egy felvétel tömegnek? Ez egy jogilag nem pontosan meghatározott fogalom, de 6-8 ember felett már általában tömegfelvételként értelmezett egy egy fotó vagy videó.
Az egyedi ábrázolás és a tömegfelvétel közötti különbségtételt az egyén azonosíthatósága miatt veszi számba a hatósági gyakorlat. Bár jelenleg még mindig erre hivatkoznak az eljárásoknál, megjegyeznénk, hogy hamarosan ezt idejét múltnak tekinthetjük. A mai átlagos technológiák (középkategóriás mobiltelefonok) is olyan minőségű képet tudnak készíteni, amely lehetővé teszi egy tömegfelvétel esetén is az egyén jó minőségű nagyítását, azonosítását.
Társadalmi szokások
A képmás felhasználásának jogszerűségét nem utolsósorban a társadalmi szokások is meghatározzák. Vannak olyan közismert helyzetek, amikor olyan mértékben természetes, hogy a felvételt készítenek rólunk, hogy nem vélelmezhető az, hogy mi ennek ne lennénk tudatában vagy tiltakoznánk ellene.
Ilyen lehet például, ha egy sporteseményen nézőként veszünk részt. A sporteseményen mindennapos, hogy a szurkolói hangulat megjelenítése érdekében a nézőket pásztázza a kamera. Ez nem érhet senkit meglepetésként és nem is tiltakozhat ellene.
Fiatalkorúak védelme
A gyermekekről készült egyéni ábrázolások vagy kis létszámos felvételek közzétételét a szokásosnál alaposabban át kell gondolnunk. A gyermekeknek nincs olyan jellegű önrendelkezése, amely a felvétel készítésének felismerésében és következményeinek felmérésében gyökerezik. Ők nem tudják átlátni, hogy a személyük védelme érdekében mikor kell hagyniuk egy ilyen elkészítését és mikor nem.
Lehetnek olyan élethelyzetek, amikor a fiatalkorúak számára valós hátrányként jelentkezik egy ártalmatlannak tűnő ábrázolás közzététele is. Alapja lehet súlyos bullying-nak, de akár vezethet kapcsolatfelvételhez nem kívánt családtagtól, szexuális ragadozótól. A felsoroltakon kívül is sok más súlyos problémát generálhat, ezért a gondviselő bevonása a döntési folyamatban rendkívül fontos, neki jóval több szempontja van a következmények felmérésében.
Fiatalkorúak önrendelkezése
Magyarországon 18 éves kor alatt jogi nyilatkozatot fiatalkorúak csak jóváhagyással tehetnek (néhány kivételtől eltekintve), 14 év alatt pedig semmis minden jogi nyilatkozat. Ez nem jelenti azt, hogy a saját képességüknek megfelelő önrendelkezésük sincs. A GDPR önrendelkezésről alkotott fogalma nem alkalmaz korhatárokat és nem mond ki olyat, ami elvenné az érintettek alapvető jogait.
Ennél fogva 14 és 18 év közötti érintettektől ugyanúgy kérhetünk hozzájárulást, amely nyilatkozatot ő maga teszi a megfelelő tájékoztatás után. Ennek teljes érvényességéhez az érintett nyilatkozata mellett a gondviselő hozzájárulása is szükséges, de a döntést a kiskorú maga hozza meg!
14 év alatt, a gondviselő teheti meg a hozzájáruló nyilatkozatot, mint törvényes képviselő. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy a kiskorú érintettnek nincs beleszólása a dologba, ugyanúgy tájékoztathatjuk arról, hogy milyen adatkezelés történik és a gondviselő irányában a gyermek esélyesen tudja jelezni kifogását.
Egyéni közzététel a cég felületein
Ha valaki saját elhatározásból közzétesz vagy nyilvánosságra hoz egy-egy felvételt azért ő maga felel, még akkor is, ha a hordozó média esetleg a mi tulajdonunkban van. Például, ha valaki feltölt magáról egy képet a cég közösségi oldalára arról, hogy ő milyen jól érezte magát a karácsonyi partin, azért a céget nem lehet számon kérni. Hasonlóan, ha valaki kör e-mailben nyaralási fotókat küld a kollégáknak, nem feladata a cégnek, hogy ezeket az adatokat külön védje vagy jogalapot teremtsen a kezelésükre.
Munkavállaló fényképének használata
Sokféle eset lehet, amely során a munkavállaló fényképét szeretnénk használni. Lehet, hogy beléptető kártyát gyártunk, honlapunkra szeretnénk feltenni, céges rendezvényről készült fotót tennénk közre és így tovább.
A munkáltató és munkavállaló között úgynevezett egyenlőtlen erőviszony áll fent, ezért más esetekkel ellentétben, a munkavállaló hozzájárulását nem kérhetjük. Így jogalap tekintetében a jogos érdekre kell szorítkoznunk.
Bár hozzájárulást nem kérünk tőle, az átláthatóság jegyében szükséges, hogy értesítése nélkül ne használjuk fel fényképét semmilyen módon. Ezért az érintettet valamilyen formában mindig tájékoztassuk arról, hogy felvétel készül és hogy mi lesz azoknak a sorsa.
Mivel az adatkezelő jogos érdekre hivatkozva kezeli ebben az esetben az adatokat, ezért az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen. Ha ilyen történik, az adatkezelőnek mérlegelnie kell, hogy kinek az érdeke erősebb, de az ilyen szituációk túlnyomó többségében az érintett érdeke előrébb való. Például, ha a munkáltató szeretné a dolgozó arcképét kitenni honlapjára, de a dolgozó ez ellen tiltakozik, akkor a dolgozó magánéletének védelme erősebb indoknak fog számítani.
Rendezvények, előadások
Ha nagyobb léptékű rendezvényt, előadást szervezünk (karácsonyi parti, workshop, stb.) és ezt szeretnénk dokumentálni vagy közvetíteni, akkor van néhány dolog amire oda kell figyelnünk.
Az ilyen eseményeken a személyes hozzájárulás jellemzően nem lehetséges, így a megfelelő tájékoztatás és önrendelkezés figyelembe vétele lesz kulcsfontosságú.
A résztvevőket feltűnő módon tájékoztatni kell arról, hogy a rendezvényen fénykép vagy videó felvétel készülhet. Ez a figyelemfelhívás lehet például a meghívóban, jegyen vagy a bejáratnál megtalálható, nagy méretű kiírásokon.
A felvételek készítőinek jól látható módon kell ezeket a felvételeket végrehajtani, hogy az érintetteknek legyen esetleg lehetősége a kamera, fényképezőgép látószögéből távozni. Ha a felvétel egy látványos, nagy méretű eszközzel készül, mint például egy tévés kamera, az önmagában elég hogy valaki észrevegye, egyéb esetben láthatósági mellényre és más jelzésekre lehet szükség.
Amennyiben valaki kifejezetten jelzi, hogy nem szeretne a felvételeken megjelenni, erre is lehet megoldásunk. Például a terem egy kijelölt részén tartózkodnak, ahol nem történik semmilyen fényképezés vagy jelzést (pl. láthatósági mellényt) viselnek, amiről a fotós, videós tudja, hogy őket nem szabad rögzíteni. Az ilyen intézkedések sokat segítenek az emberek önrendelkezésének biztosításában.
A fényképek megjelenésének kontextusa
Bármilyen fénykép kezeléséről van szó, mindig figyelnünk kell arra, hogy az a fénykép milyen módon és milyen kontextusba ábrázolja az érintettet. Lehet, hogy az érintett hozzájárulása is birtokunkba van, de a fénykép mégis olyan módon ábrázolja őt, amely sérti a méltóságát.
Az is lehet probléma, ha olyan környezetbe hozzuk nyilvánosságra valakinek a fotóját, amely az adott személyre valamilyen feltételezéseket szülhet. Például tematikus magazin címlapjára kerül vagy olyan cikkhez használják fel a fényképet amely valamilyen feltételezést eredményez a fotón szereplő személyekről.