A vagyonvédelmi kamerarendszerről
Ha kamerarendszert szeretnénk használni, számos előírásnak kell megfelelnünk.
A kamerarendszerünk lehet élőképes, azaz olyan kamera amely által közvetített képet valaki élőben látja valahol, illetve lehet rögzített is, amikor a felvétel valamilyen tároló eszközre kerül, ahonnan az visszanézhető. A szabályok hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a kizárólag élőképes kamerarendszernél nem kell a visszanézéssel kapcsolatos előírásokkal foglalkozni.
Hozzájárulást a kamerarendszer használatához nem tudunk gyűjteni az ügyfelektől, a kamera látószögébe való belépést ugyancsak nem értelmezhetjük hozzájárulásként. Még a dolgozóinktól sem fogunk hozzájárulást kérni, mivel az ő hozzájárulásuk az egyenlőtlen erőviszonyok miatt eleve érvénytelen, ahogy azt a vonatkozó fejezetbe már kitárgyaltuk. Ezért a kamerarendszer jogalapja a cég jogos érdeke lesz, jellemzően vagyonvédelmi, életvédelmi, minőségbiztosítási indokok mentén.
Tájékoztatás
Vállalkozóként vagy magánszemélyként a kamerákat kizárólag úgy helyezhetjük el, hogy a saját területünket pásztázza, más céghez vagy emberhez tartozó magánterületre nem láthat be, illetve nem figyelhet meg közterületet sem [1]. Ha a kamera látószögében elkerülhetetlenül vannak ilyen zónák, azokat lehetőleg fizikai vagy elektronikus úton kell „maszkolni” azaz kitakarni.
A kamera által megfigyelt terület belépési pontjain, jól látható grafikus vagy szöveges jelzést kell elhelyezni, amely által egyértelmű, hogy az érintett megfigyelt területre lép. Az írószerboltokba kapható „kamera által megfigyelt terület” matricák tökéletesek erre.
Ezen kívül, ahogy minden adatkezelésnél, a kamera rögzítés esetén is kell egy GDPR kompatibilis tájékoztatót, aminek segítségével az adatalanyok megismerhetik az adatkezelő kilétét és a többi alapvető információt. Ez nagy vonalakban megegyezik a korábbi fejezetekben tárgyalt tájékoztatóval, de néhány törvény által előírt speciális információval azt ki kell egészíteni: fel kell tüntetni a felvétel megismerésére jogosultak körét, a felvétel tárolásának helyét [2].
A tipikus tájékoztató egy A4-es lapra elfér, íme egy általunk készített sablon:
Tájékoztató a térfigyelő kamerák üzemeltetéséről és a vonatkozó adatkezelésekről
Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a cég területén vagyonvédelmi okokból kép és hangfelvétel készül.
A kamerafelvételek adatkezelője
Az adatkezelő:
Cím:
Cégjegyzék szám:
Célok
Az adatkezelés célja: elsősorban az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a dolgozók, látogatók, vendégek biztonsága és vagyonvédelem.
Jogalapok
Az adatok megjelölt célokból történő kezelése a cég jogos érdeke. Az adatkezelés jogszabályi alapja: a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény.
Az adatok megismerésére jogosult személyek köre
Az Adatkezelő igazgatója, valamint az adott objektumban elhelyezett kamerák hozzáférésére kijelölt személyek és csoportok: adott üzemterületekért felelős kijelölt vezető.
A felvétel tárolásának helye
A felvételeket az adatkezelő a székhelyén tárolja.
Az adattárolás időtartama
A rögzítéstől számított 30 nap.
Jogok, jogorvoslat
Az érintett a GDPR 12-22 cikkelyében megállapított jogai kapcsán:
a) kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint rendelkezhet az érintett adathordozhatósághoz való jogáról. További információért olvassa el a GDPR 12-22 cikkelyeit.
b) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti – ide értve az Adatkezelő jogait és jogos érdekeit is -, az adatkezelés tartamán belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot az Adatkezelő ne semmisítse meg, illetve ne törölje.
c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tehet, továbbá bírósághoz fordulhat.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
H-1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Tel.: +36 (1) 391-1400 e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Amennyiben kérdése van vagy élni szeretne jogaival, az alábbi megbízott munkatársunkhoz fordulhat
Név
Telefonszám
E-mail cím
A tájékoztatót jól látható helyen, jól olvashatóan kell elhelyeznünk, lehetőleg úgy, hogy az érintett még azelőtt megismerhesse, mielőtt az adatkezelés megkezdődik, azaz mielőtt belép a kamera látószögébe. Ez tipikusan az üzlethelyiség, iroda, telephely bejárata, ahol pedig több ilyen bejárat van, ott mindegyiknél tegyük ki ezeket az információkat.
A dolgozók tájékoztatása
Az ügyfeleinket az előző részben tárgyalt tájékoztató szól, azt a telephelyre való belépéskor megismerhetik, de a munkavállalóknak egy másik tájékoztató készül, kicsit más tartalommal hiszen jellemzően ők olyan területeken is mozoghatnak, ahol az ügyfeleink nem.
Formailag és tartalmilag hasonló az előző tájékoztatóhoz, íme egy példa:
Tájékoztató a térfigyelő kamerákra vonatkozó adatkezelésekről dolgozók részére
Tájékoztatjuk, hogy a(z) (CÉGNÉV) (továbbiakban Adatkezelő) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben [a továbbiakban: Szvtv.] meghatározottak szerint, elsősorban az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, illetve vagyonvédelem céljából a megfigyelő rendszert alkalmaz.
A kamerafelvételek adatkezelője
Az Adatkezelő megnevezése:
Adatkezelő székhelye:
Adatkezelő cégjegyzékszáma:
Megfigyelt területek
Az Adatkezelő az alábbi helyeken alkalmazza megfigyelő rendszerét: (KITÖLTENDŐ, egyszerű leírással, például:)
- pénztár
- és az azokhoz vezető folyosókon
- recepción
- A23-as raktárépületben
Célok
Az adatkezelés célja: elsősorban az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a dolgozók, látogatók, vendégek biztonsága és vagyonvédelem.
Jogalapok
Az adatok megjelölt célokból történő kezelése a cég jogos érdeke. Az adatkezelés jogszabályi alapja: a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény.
Az adatok megismerésére jogosult személyek köre:
Az Adatkezelő igazgatója, valamint az adott objektumban elhelyezett kamerák hozzáférésére kijelölt személyek és csoportok:
A felvétel tárolásának helye
A felvételeket az adatkezelő _________ helyen tárolja.
Az adattárolás időtartama
A rögzítéstől számított 30 nap.
A felvételek továbbítása
A képfelvételek kezelésével összefüggő szükséges műveletek (pl: vagyonvédelem, élőerős beavatkozás stb.) elvégzésére adatfeldolgozóként írásbeli adatfeldolgozási megállapodás alapján a cégnév: ___________ cégjegyzékszám: _____________ székhely: ____________ (a továbbiakban: „Adatfeldolgozó”) jogosult.
Egyéb rendelkezések
A térfigyelő rendszer kamerák úgy kerülnek elhelyezésre, hogy a működésük a megfigyelt területen jelenlévő személyek számára nyilvánvalóan észlelhető legyen. A kamerák észlelhetősége érdekében az Adatkezelő a megfigyelt területen jól látható módon figyelemfelhívó táblák helyez el.
Tájékoztatjuk, hogy az Adatkezelő olyan kamerával nem rendelkezik, amely kizárólag egy dolgozót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, vagy aminek célja a dolgozó viselkedésének befolyásolása.
Tiltott területek: az Adatkezelő nem végez megfigyelést olyan helyiségekben, ahol ez az emberi méltóságot sértheti. Különösen vonatkozik ez azon helyiségekre, melyekben folyamatos a munkavégzés, továbbá a mellékhelyiségre, mosdóra, öltözőre, konyhára, és azon helyiségekre is, ahol pl. a dolgozó a munkaközi szünetét tölti.
Ugyanakkor az adott objektum teljes területe megfigyelhető, beleértve a tiltott területek is pl. munkaszüneti napon, munkaidőn, nyitvatartási időn kívüli időszakban, amikor senki nem tartózkodhat jogszerűen a területen.
Jogok, jogorvoslat
Az érintett a GDPR 12-22 cikkelyében megállapított jogai kapcsán:
a) kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint rendelkezhet az érintett az adathordozhatósághoz való jogáról. További információért olvassa el a GDPR 12-22 cikkelyeit.
b) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti – ide értve az Adatkezelő jogait és jogos érdekeit is - az adatkezelés tartamán belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot az Adatkezelő ne semmisítse meg, illetve ne törölje.
c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tehet, továbbá bírósághoz fordulhat.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
H-1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Tel.: +36 (1) 391-1400
ugyfelszolgalat@naih.hu
Amennyiben kérdése van vagy élni szeretne jogaival, az alábbi megbízott munkatársunkhoz fordulhat
Megbízott neve:
Telefon:
E-mail:
Az adatkezelésre vonatkozó további részletes szabályokat, a megfigyelőrendszerek felsorolását (a kamerák elhelyezkedését, látószögét) az Adatkezelő Adatvédelmi és adatbiztonsági (kamera) szabályzata tartalmazza.
A tájékoztatót a dolgozónak elérhetővé kell tenni, ki lehet függeszteni az öltözőbe, szerződés mellékleteként lehet csatolni, stb. A dolgozóktól – ahogy már írtuk – hozzájárulást nem gyűjthetünk, és bár nem kötelező, nagyobb cégek esetén a tájékoztató megismerését alá szokták íratni.
Szabályzat
A kamerarendszerhez kötelezően tartozik egy szabályzat is, amely definiálja az elhelyezett kamerák paramétereit (hány kamera, hol van elhelyezve, mit lát), továbbá rendelkezik arról, hogy a felvételek mennyi ideig és hol kerüljenek megőrzésre. Ugyancsak meghatározza, hogy kik nézhetik meg a felvételt vagy a kamera által közvetített képet. A kamerák elhelyezkedését a szabályzat tartalmazhatja leíró formában, vagy térképes alaprajzként is.
Egy rövidített példa a szabályzatra:SZABÁLYZAT – Kamerarendszer üzemeltetésére
Az Adatkezelő megnevezése: Adatkezelő székhelye: Adatkezelő cégjegyzékszáma:
Az Adatkezelő a kezelésében lévő ingatlanok területén elektronikus kamerarendszert üzemeltet. A képfelvételek készítése együtt jár a munkavállalók képmásának, mint személyes adatnak a kezelésével, ideértve különösen a személyes adatok felvételét, tárolását, lekérdezését, zárolását, törlését.
A munkavállalók személyes adatait az Adatkezelő a 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.), valamint a vagyonvédelemhez és a munkavédelemhez fűződő jogszerű érdeke alapján kezeli, összhangban a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: „Szvtv.”), valamint az Európai Parlament És A Tanács (Eu) 2016/679 Rendelete (továbbiakban GDPR) rendelkezéseivel.
A munkavállalók tájékoztatást kapnak a kamerarendszer működéséről és annak szabályozásáról.
A rögzített képfelvételeket kizárólag az Adatkezelő
a) ____________________
b) ____________________
c) ____________________
munkavállalói továbbá technikai segítségnyújtás esetén az adatfeldolgozói jogosultak megismerni az Adatkezelő, vagy /például: ügyvezető/ _______________ utasítására, akkor, ha ez a szerződésből fakadó kötelezettségeik érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása vagy bizonyítása érdekében mellőzhetetlen.
/Ide kerül ha őrző-védő céghez van bekötve a kamera! ha nem akkor ez a rész törölhető:/
A képfelvételek kezelésével összefüggő technikai műveletek elvégzésére adatfeldolgozóként írásbeli adatfeldolgozási megállapodás alapján a cégnév: ____________________ cégjegyzékszám: ____________________ székhely: ____________________; a továbbiakban: „Adatfeldolgozó” jogosult.
Mind az Adatkezelő, mind az Adatfeldolgozó megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az adatbiztonság elvárható szintjét garantálja, továbbá a személyes adatokat más adatkezelő részére nem továbbítja.
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel rögzítése érinti, a rögzítési időn belül, jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot az Adatkezelő ne semmisítse meg, illetve ne törölje
Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített képfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített képfelvételt meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
Kihelyezett kamerák helye
Megfigyelt terület
____________________
____________________
A kamerarendszer üzemeltetésének részletes szabályai
Az Adatkezelő a munkavállalók személyhez fűződő jogát tiszteletben tartja, annak korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartalmáról előzetesen tájékoztatta. /Mt. 9. § (1)-(2)/
A munkavállalókat csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartás körében ellenőrizzük, magánéletüket nem vonjuk bele. /Mt. 11. § (1)/
Az ellenőrzés során használt eszközök, módszerek nem sértik az emberi méltóságot.
Az Adatkezelő az adatkezelés során jogszerűen jár el, mivel betartja a GDPR alapvető rendelkezéseit, ami a célhoz kötött és tisztességes adatkezelés elve.
A rögzített felvételek legfeljebb 30 napig kerülnek tárolásra.
Az Adatkezelő üzletmenetéből kifolyólag a felvételek megtartása az Adatkezelő jogos érdeke.A rögzített felvételeket az Adatkezelő harmadik fél részére csak törvényben meghatározott esetben (pl. rendőrség, munkavédelmi hatóság részére) adja át. A rögzített anyagokat kizárólag szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja, illetve munkahelyi baleset esetében lehet visszanézni.
Az Adatkezelő igazolni tudja, hogy az alkalmazott elektronikus kamerarendszer összeegyeztethető GDPR-ben szereplő célhoz kötöttség elvvel. Ezek szerint a személyes adatok kizárólag meghatározott célból, jogi gyakorlás és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.
A munkavállalóknak kiadott, a kamerarendszerről szóló tájékoztatóban pontosan megjelölésre került, hogy az Adatkezelő a kezelésében lévő ingatlanok melyik helyiségeiben alkalmaz kamerarendszert. Az Adatkezelő a kötelezettségének megfelelve figyelemfelhívó jelzéseket is elhelyezett arról, hogy melyik helyiségekben alkalmaz kamerarendszert.
Az Adatkezelő nem végez megfigyelést olyan helyiségekben, ahol ez az emberi méltóságot sértheti. Különösen vonatkozik ez öltözőkre, zuhanyzókra, illemhelyekre, de olyan helyiségekre is, ahol a munkavállaló a munkaközi szünetét tölti.
Jegyzőkönyv
A viszonylag új törvényi változás a fentieken túl előírja, hogy a vállalkozásnak jegyzőkönyvet kell vezetnie a felvételekbe való betekintésről [3], illetve a felvételek felhasználásáról. Ezt elektronikus formában is vezetheti a vállalkozás, akár egy excel fájlban, akár más dokumentumformában, amíg az tartalmazza az előírt információkat:
- A megismerés oka
- A megismerési ideje
- A megismerő személyek
A felvételek tárolási ideje
GDPR salátatörvény felszámolta a tárolási időhöz kapcsolódó korábbi korlátozásokat, így most már a vállalkozás határozhatja meg ezt. Mindemellett az adattárolás nem lehet korlátlan idejű, hisz a rendelet elvárása az, hogy ne tároljunk több adatot mint amire szükségünk van.
A tárolási időt ezért az alapján válasszuk meg, hogy tipikusan hány nappal korábbi felvételt kell visszanézni. Egy kiskereskedelmi boltban könnyen lehet, hogy 5 nap is elégséges (viszonyítás képen a korábbi szabály 3 munkanapot engedélyezett), míg egy logisztikai raktárnál a szállításra átadott árú kapcsán történő panaszok lehet, hogy csak 2 hónap múlva érkeznek be, így indokolt a jóval késöbbi törlés.
Bármit is választunk, a szabályzatunkba azt szerepeltetnünk kell, hosszabb idő esetén pedig érdemes az indoklást is odaírni mellé. Ha pedig egyszer meghatároztuk az időtartamot, akkor ne felejtsük el beállítani a rendszereinket úgy, hogy a valóság a szabályzatnak megfeleljen.
NAIH számról
A korábban NAIH számként emlegetett bejelentési kötelezettséget eltörölték, a kamerarendszert nem szükséges az adatvédelmi hatóságnál engedélyeztetni vagy nyilvántartásba venni.
Hangfelvétel
A mostani biztonsági kamerák nagy része képes hangot is közvetíteni vagy felvenni. Mielőtt élnénk ezzel a lehetőséggel, meg kell vizsgálnunk, hogy ez olyan dolog-e amire szükségünk van. Például egy botban, a vagyonvédelmi funkcióhoz nem tartozik hozzá, hogy a beszélgetéseket felvegyük, hisz a képen látható cselekmény alapján eldönthető, hogy történt-e károkozás.
A túlzott adatkezelés a hatóság által gyakran vizsgált kérdéskör, így a kamerák esetén jellemzően a hangrögzítés elhagyását javasoljuk. Ez technikailag a mostani rendszerekben egyszerű konfigurációval megoldható.
Dolgozó megfigyelése
A dolgozót a GDPR életbelépése után sem tilos megfigyelni, de a jogi kereteket be kell tartanunk. A dolgozó kizárólag a munkaviszonnyal összefüggésben ellenőrizhető és a megfigyelés mértékének arányban kell lennie a megfigyelés szükségességével és céljaival.
Aggályos kizárólag azért kamerát felszerelni, hogy a munkáltató a munkavállaló teljesítményét vizsgálja. Az embertől alapvető természeténél fogva nem várható el, hogy hosszú órákon keresztül töretlen figyelemmel és fegyelemmel végezze munkáját. Így ha a megfigyelés kizárólag a munkavállaló nyomás alá helyezése miatt történik, az olyan mentális és pszichés terhet jelent, amelynek a megítélése egyértelműen negatív a hatósági gyakorlatban.
A hatóság ilyen esetekben vizsgálni szokta, hogy a kamerafelvétel egyáltalán alkalmas-e bármiféle minőségbiztosításához vagy biztonsághoz fűződő feladatok ellátásához vagy elsősorban a munkavállaló megfigyelése-e célja. Különösen gyakori probléma a kamerainformációk hanggal együtt való rögzítése. Ez az általános célok eléréséhez (pl. vagyonvédelem), szükségtelen, de alkalmas arra, hogy a dolgozók beszélgetéseit a foglalkoztató lehallgassa. Ez az indokolatlan és eltúlzott adatkezelés büntetési tétel is lehet, ezért érdemes alaposan mérlegelni, pontosan mit figyelünk meg.
Milyen jogai lehetnek az érintetteknek
A kamerafelvételen szereplő emberek igényt nyújthatnak be a GDPR által biztosított jogaik kapcsán. Az érintett kikérhető a felvételt amelyen szerepel és ezt adatkezelőnek tudnia kell biztosítani.
Az adatkezelőnek nincs mérlegelési lehetősége, azaz felesleges vizsgálnia, hogy az érintett számára van-e bármiféle haszna a felvételnek, ha azt az érintett kérte, akkor átadjuk. Az átadás elött viszont szemügyre kell venni, hogy az érintetten kívül más személyek láthatóak-e a felvételen. Ha felismerhetőek, akkor az ő arcukat lehetőség szerint ki kell takarni.
Azt is kérheti az érintett, hogy az adatkezelő ne törölje a felvételt amin szerepel. Ez a korlátozáshoz való joga, például amikor a kamera látószögében olyan incidens történt, amelyet ő a rendőrséghez szeretne később eljuttatni.
Néhány szó általában a kamerarendszerek szükségességéről, védelméről
A kamerarendszerek az olcsó technológiának köszönhetően egyre több helyen kerülnek telepítésre. A képminőség is jelentősen javult az elmúlt években és megjelentek a távfelügyeleti technológiák is, amelyek lehetővé teszik, hogy az adatkezelő interneten keresztül érje el ezeket a kamerákat.
Ez a folyamat a magánéletünket veszélyeztető tényezővé kezd válni. A gyenge informatikai védelemmel ellátott megfigyelőrendszerek könnyen elérhetőek hozzáértők számára, a nagy számú kamera pedig egyre nagyobb lefedettséget jelent a mindennapi életünkben. Ezért az adatvédelmi hatóságok és a European Data Protection Board is azon a véleményen van, hogy a kamerarendszerek szükségességét és védelmét egyre szigorúbb módon kell vizsgálni és elbírálni a jövőben.
Bár napjainkban ez a szigor még kevésbé látszik, de érdemes mérlegelnünk, hogy a kamerarendszerünk valóban szükséges-e vagy más kevésbé invazív módszerekkel is tudunk élni (pl. biztonsági őr).