Közösségi média integrációról, integrált média tartalom (like gomb, Youtube, stb)
Bár honlapunkon nagyszerű hozzáadott értékként jelenhet meg egy like gomb vagy egy beágyazott videó, óvatosan kell bánnunk ezekkel a technológiákkal. A remarketing fejezetben tárgyaltakhoz hasonlóan, az ilyen technológiák nagyon gyakran követik felhasználókat valamilyen módon (jellemzően sütivel).
Mivel a remarketing és hasonló sütik elhelyezése a vonatkozó fejezetben tárgyaltakban olvasható módon engedély köteles, ezért az ilyen technológiákat alaposan vizsgáljuk meg, mielőtt beágyaznánk.
Fontos tudnunk, hogy a szerződési feltételekben a tartalom szolgálató a honlapkészítőre próbálja a felelősséget hárítani, miszerint minden ilyen integrációnál, a honlapkészítőnek kell gondoskodnia róla, hogy a vonatkozó szabályoknak a honlap megfeleljen. Ennek egyébként az ellenkezője is igaz, vannak üzemeltetők, akik úgy gondolják, hogy a beágyazott technológiák esetén a tartalom szolgáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy igazodjon a megoldás az előírásokhoz.
Egy nemrégiben lezárult ügyben, az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a honlap üzemeltető és (jelen esetben) a Facebook közös felelőssége (mint közös adatkezelő), hogy mi történik egy like gomb beintegrálásánál, így mindkettő felelősségre vonható. Ebből látszik, hogy nem egyszerű és esetenként nem egyértelmű a helyzet, így általában javasoljuk, hogy felesleges „divatos” dolgokat ne rakjunk a honlapunkra és ami felkerül, az legyen jogszerűen használva. Tekintsünk át néhány példát, a teljesség igénye nélkül!
Ha szokványos módon integrálunk be Youtube videót, akkor az a Google hirdetéshálózathoz kapcsolódó marketing sütit helyez el a számítógépen, kérdezés nélkül. A Youtube esetében van egyszerű megoldás erre. Ha az URL-ben lecseréljük a youtube.com-ot a „www.youtube-nocookie.com” linkre, akkor a beágyazott videó sütimentes lesz. Sok más videólejátszó esetén sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet.
Ha már szóba került a like gomb, akkor a Facebook által kínált „klasszikus” like gomb is követő sütikkel operál, amelyek már az oldal betöltődésekor megjelennek, még ha nem is kattintunk magára a gombra. Ezért a Facebook megosztást, követést, lájkolást olyan saját készítésű gombokkal szokták helyettesíteni, amely a Facebook felületére viszi a felhasználót, de csak akkor, ha arra rákattint.
A Facebookhoz hasonlóan, a beágyazott Twitter, Instagram, LinkedIn és más hasonló közösségi média támogató gombok, amelyeket ezek a szolgáltatók „ingyen” adnak, jellemzően tartalmaznak követő sütiket.
Sok helyen látható, hogy a vállalkozás címe mellé mindjárt kerül egy Google Maps térkép is, ahol akár útvonalat is lehet tervezni. Ez egy nagyon szép és egyszerűen beágyazható funkció, de sajnos az iFrame alapú integráció esetén ismét követő sütikkel gazdagítjuk a honlap látogatókat.
Összegezve a fentieket. Természetes, hogy az „ingyenes” elérést adó tartalomkezelők valamilyen módon szeretnének pénzt látni a szolgáltatásért, de a magánélet szempontjából invazív, beleegyezés nélküli nyomkövetés, profil készítés egyre kevésbé elfogadott. Ahogy a fent citált bírósági döntésből is látszik, a legenyhébb esetben is közös felelősségünk lehet a tartalomszolgáltatóval, de még az sem elképzelhetetlen, hogy kizárólag mi róhatjuk le a büntetést egy-egy technológia meggondolatlan használatáért.